Kivizsgálás

Diagnózis

A kezelési terv kialakításához az első lépés a szövettani tisztázás. Igazolt daganatmegelőző állapot esetén a következő lépés a teljes, ép szélekkel történő kimetszés, míg igazolt rosszindulatú folyamat esetén a következő lépés a folyamat kiterjedésének meghatározása. Már a fizikális vizsgálat során át kell tapintani, valamint ultrahangvizsgálatot kell kérni a lágyéki és kismedencei nyirokcsomók vizsgálatára. Kétes ultrahang lelet vagy előrehaladott betegség esetén CT- és MR-vizsgálat is végezhető a lokális kiterjedés megítélése, illetve a távoli áttét kizárása céljából. 

Tapintható gyanús nyirokcsomó-elváltozás esetén tűbiopszia is végezhető. A tűbiopszia, vagy szaknyelven core biopszia ultrahangvizsgálat közben egy hosszú tűvel elvégzett mintavételt jelent. A mintát nem csak testfelszíni növekedményekből, hanem akár testüregi szövetszaporulatokból is le tudják venni az ultrahang segítségével beazonosítva a legkönnyebb hozzáférési pontot, és ott bevezetve a tűt. Ez minimális kellemetlenséggel, fájdalommal jár. 

Képalkotó

A fenti vizsgálatok eredménye adja a pontos diagnózist és a stádiumbeosztást.

A patológia a legszerteágazóbb és így a legizgalmasabb szakterülete az orvostudománynak.

A patológia a betegből eltávolított szövet- és sejtminták feldolgozását végzi diagnosztikus céllal. A hatályos Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv. 204§) szerint valamennyi szövet, szerv vagy szervrészlet eltávolítása esetén szövettani vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot a patológiai laboratórium végzi, mely minden kórházban, egyetemen és országos intézetben működik. Vannak magánlaboratóriumok is.

A patológiai laboratóriumokban speciális személyzet dolgozik. Patológus szakorvosok, szakorvos jelöltek, rezidensek, biológusok mellett magasan képzett szövettani-, immunhisztokémiai szakasszisztensek, citológus előszűrő asszisztensek, okleveles boncmesterek, adminisztratív munkatársak, logisztikai segítők végzik napi rutin szerint feladataikat.

A patológus az orvosi egyetem elvégzését követően 5 év után szakvizsgát tesz szövettanból és kórbonctanból. Kiegészítő szakvizsga a citopatológia és a molekuláris genetikai diagnosztika. A patológus minden szakiránnyal foglalkozik, de hosszú évek alatt specializálódhat például többek között nőgyógyászati daganatok és betegségek diagnosztikájára is. A patológus az onkoteam meghatározó tagja.

A szövettani mintát a klinikus orvos veszi le, majd ezt a szövetdarabot előírás szerint a patológiai laboratóriumba küldi, ahol ezt feldolgozzák. A szövettani vizsgálat speciális tudást igényel, sokévi gyakorlás és tapasztalat szükséges hozzá. A szakmai előírásokat minden laboratórium egységesen alkalmazza. Például méhnyakrák-diagnosztikában meghatározott szövetblokkokat vizsgálnak, nyirokcsomókat elemeznek, és immunhisztokémiai vizsgálatokat végeznek.

A vizsgálatról meghatározott tartalmú részletes szövettani lelet készül, a szövettani diagnózis alapján tervezhető meg a beteg további kezelése. Amennyiben a kezelési tervhez szükséges, molekuláris genetikai diagnosztikus vizsgálatokat végeznek. Centrumlaborokban sokgénes vizsgálatokat, genomikai profilozást is végeznek közfinanszírozottan.

A konvencionális vagy liquid based méhnyak-kenetek, testüregi folyadékok, vékonytűvel vett aspirátumok vizsgálatát a citopatológus végzi. A vékonytű-aspirátumot klinikus orvos és a citológia szakrendelőben maga a citopatológus is leveheti.

A patológus sokat foglalkozik a betegekkel, gyakran hosszas nyomozómunkát folytat a beteg érdekében, hogy a legpontosabb diagnózis születhessen. A patológus részleteket, összefüggéseket vizsgál, leletével segíti a klinikus gondolkozását. A patológia a háttérben dolgozik, a betegek most már sokkal többet tudnak a szövettani vagy citológiai leletük jelentőségéről. Ezek a leletek az EESZT Lakossági Portálról letölthetők.

Rákmegelőző állapot

Azt az állapotot, amely az invazív rák kialakulása előtt jelenik meg, szövettanilag jól meghatározott, csak hámra szorítkozó atípia (azaz sejtelváltozás) jellemzi, melyet a méhnyak hámelváltozásaihoz hasonlóan a szeméremtesten is LSIL-nek és HSIL-nek nevezünk a sejtelváltozások kiterjedése alapján, régi nevezéktan szerint pedig VIN-ről beszélhetünk (vulvar intraepithelial neoplasia). Az etiológiától függően az LSIL és a HSIL a HPV alapú hámelváltozások elnevezése, régi elnevezés szerint usual VIN, míg a krónikus gyulladás talaján kialakuló eltérés a differenciált VIN elnevezést kapta.

 

A rákmegelőző állapotok kezelési lehetőségei

Daganatmegelőző elváltozás esetén, mivel az elváltozás idővel invazív karcinómába mehet, a kóros hám teljes eltávolítása szükséges, a modern szemlélet szerint lehetőleg szervmegtartó műtét alkalmazásával, ami felszíni kimetszést jelent.

Fontos tudni, hogy a nagy kiterjedésű, makacs, tartósan fennálló, kínzó viszketést okozó krónikus gyulladás, a lichen sclerosus et atrophicus esetén, ami még nem is daganatmegelőző állapot, javasolt egy ún. topicus szteroid krém alkalmazása, mellyel a folyamat megállítható, visszafordítható, a daganatmegelőző állapot kialakulása megelőzhető.

Ha a rákmegelőző állapot meggyógyul, ne haladj tovább! A további állomások nem neked szólnak!

 

Szeméremtestrák

A szeméremtestdaganatok több, mint 90%-a laphám eredetű, azonban előfordulhat mirigy-, vagy festékes anyajegy-eredetű daganat (melanoma), sőt más áttétes rosszindulatú daganat is. A szeméremtestrák előfordulása növekvő tendenciát mutat.

Megjelenését tekintve megkülönböztethetünk szemölcsszerű, illetve lapos formákat. Kezeletlen esetekben a daganat akár több centiméter nagyságúra is megnőhet, és ekkor már kifejezett tüneteket okoz.

A Paget-kór a vulva hámon belül maradó rosszindulatú daganata, amelyre a speciális Paget-sejtek jellemzőek. Ez egy rendkívül ritka betegség, mely eredetét nem ismerjük, de megjelenése esetén más, általában mirigyhám-eredetű daganatok kizárása célszerű.

 

Stádiumok

I. stádium: A szeméremtestre és/vagy a gáttájékra lokalizált folyamat.

IA: Kisebb, vagy 2 cm a tumor mérete, és a stróma-invázió kevesebb, vagy 1 mm.

IB: 2 cm-nél nagyobb tumor vagy 1 mm-nél mélyebb stróma-infiltráció.

II. stádium: Bármely méretű tumor, mely a hüvely alsó harmadára, a húgycső alsó harmadára, a végbél alsó harmadára terjed, negatív nyirokcsomó státusz mellett.

III. stádium: Bármely méretű tumor, mely a húgycső, hüvely, végbél alsó harmad feletti területére terjed vagy érintett, de nem fixált és nem kifekélyesedett nyirokcsomó áttét esetén.

IIIA: Bármely méretű tumor, mely a húgycső, hüvely, végbél felső kétharmadára terjed, érinti a húgyhólyag mucosa rétegét vagy a végbél mucosa-ját, vagy 5 mm vagy annál kisebb nyirokcsomó áttétet ad regionálisan.

IIIB: 5 mm-nél nagyobb regionális nyirokcsomó-metasztázis.

IIIC: Regionális nyirokcsomó-metasztázis, mely a nyirokcsomót áttöri.

IV. stádium: Bármely méretű tumor, mely a csonthoz fixált vagy fixált, kifekélyesedett nyirokcsomó-áttétet ad vagy távoli szervbe áttétet ad.

IVA: A kismedence csontos komponenséhez fixált tumor vagy kifekélyesedett vagy fixált nyirokcsomó-áttét.

IVB: Távoli áttét.

FONTOS: A nőgyógyászati daganatok kezelése onkológiai centrumban történjen, erre a területre specializálódott nőgyógyász onkológus, klinikai onkológus, daganatsebész által!

Jelenleg itt vagy
Kivizsgálás